Online felületeken és szakmai rendezvényeken rendszeresen felmerül, hogy szüksége van-e egyáltalán egy városnak kertészeti szakemberre vagy tanácsadóra, és hogy egyáltalán mi kerülhet ebben a szolgáltatásban pénzbe. 

A környezeti kihívások nem tűnnek el maguktól

Magyarországon a kertészet is egy olyan téma, mint a foci – mindenki azt gondolja, hogy ért hozzá. Ami nem is csoda, hisz hagyományosan mezőgazdasági ország vagyunk, hosszú évszázadokon keresztül az itt élő emberek képesek voltak megtermelni a növényeket, melyek biztosították az életet.  Ráadásul kik? A tanulatlan parasztemberek. Se iskola, se internet … mégis valahogy sikerült nekik. Talán ezért is hisszük azt, hogy a kertészkedés nem kihívás.

Aki azonban már valaha megtapasztalta, hogy a szobanövénye, vagy az erkélyre, kiskertbe kiültetett paradicsompalántája nem pompázik úgy, mint a katalógusok oldalán látható növények, az talán tudja, hogy a növényekhez is kell némi érzék, pontosabban tapasztalat és gyakorlati tudás. 

Szándékosan emeltem itt ki – a mindennapi életünkben, bárki által megtapasztalható – triviális kertészeti problémákat. Egy városi zöldfelület fejlesztése, rendezése és karbantartása ennél sokkal átfogóbb feladat. Annyira az, hogy van, aki el sem tudja képzelni, hogy ez milyen komplexitást jelent. A kertészeti szakember feladata, stratégiai döntések meghozatala a jelenben, hogy a jövőben élhetőbb, biztosabban fenntartható zöld településeken élhessünk.

A fenntarthatóság anyagi fenntarthatóságot is jelent: a világ összes pénzét el lehet költeni zöldterületek létrehozására, parkosításra, öntözésre, azonban átgondolt stratégiával ezek a költségek jelentősen, akár minimálisra csökkenthetők, ez pedig számottevő megtakarítást jelent az önkormányzatok számára. 

Városi zöld problémák, melyek megoldásra várnak

Rengeteg környezeti és környezetvédelmi problémával szembesül egy város és lakossága, és nem engedhetjük meg, hogy pénzt és időt vesztegessünk átgondolatlan megoldásukkal. A teljesség igénye nélkül a következő problémákkal szembesülhet egy városi zöld stratéga:

A lakosok szeretnének minél több zöldet, viszont a közművek miatt a szokásos fatelepítés nem megoldható. – Mit tegyünk?

Mit kezdjünk azzal a jelenséggel, hogy a 35-40 fokos kánikula idején esetleg hónapokig nincs csapadék, az öntözővíz pedig túl drága?

Utána pedig egyszerre lezúdul a háromhavi adag?

Vagy hogy nem találunk olyan munkaerőt, aki vállalja, hogy napi 8 órában dolgozzon a motoros kaszával, vagy húzogassa a gazt a közterületi ágyásokból?

Vagy hogy mitől csökken egy zöldfelület fenntartásigénye és marad mégis dekoratív?

Milyen gépparkot kell kialakítani a különböző fenntartási igényű városi zöldfelületek ápolásához?

Milyen valóban zöld, hosszú távon is működő beruházásokkal lehetne lehívni az EU klímavédelemre szánt összegeit?

Hogyan tárható fel turisztikailag egy város és környezete, és a zöldfelület rendezéssel hogyan támogatható meg  a turisztikai vonzerő?

Hogy oldjuk meg azt az ellentmondást, hogy az emberek ragaszkodnak a nagy fákhoz, azonban azok egy része életveszélyes, beteg?

Hogyan lehet csökkenteni a lakosság ellenállását az új zöldfelület-kialakítási gyakorlat hatására betelepülő élővilággal szemben?

Hogyan takaríthat meg egy település nagy összegeket átgondolt csapadékvíz-felhasználási koncepcióval?

Hogyan kapcsolhatók össze a zöldhulladék-kezelés, a lehulló csapadék helyben tartása és az oktatás különböző funkciói?

Ha tudod a választ a fenti kérdésekre, hívj fel, dolgozz velem!
Ha nem tudod, de érdekel, hívj fel, dolgoztass velem!

Sirkó Zoltán
Elérhetőségek